• Megjelenítés

helyreállítási alap

Dupla akkora előleget is kaphatna Magyarország az EU helyreállítási alapjából, ha egyszer jöhetne a pénz

Dupla akkora előleget is kaphatna Magyarország az EU helyreállítási alapjából, ha egyszer jöhetne a pénz

Az Európai Parlament azt szeretné, ha a legnagyobb uniós helyreállítási alap (RRF) legalább 40%-át a klímavédelemre fordítanák a tagállamok, de nem zárta ki teljesen földgáz infrastrukturális projektek támogathatóságát a csomagból - derült ki az EP szakbizottságainak hétfői szavazásából, amit a Bruxinfo foglalt össze. A 40% kissé több, mint amit az Európai Tanács és a Bizottság szeretne és külön érdekes az EP álláspontjában, hogy a tervezett 10% helyett 20%-ra emelnék az előlegek folyósíthatóságának mértékét, ha majd egyszer felállna az alap és jövő nyár-ősz körül megindulhatnának a pénzek belőle a jogállamisági normákat elfogadó tagállamok felé. A hétfői EP-s szakbizottsági szavazás után az EP plenárisa még a héten megadhatja a tárgyalási mandátumot a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokra.

Belengette a magyar és a lengyel kormány az EU-s vétót – Mi lesz így az uniós pénzeinkkel?

Belengette a magyar és a lengyel kormány az EU-s vétót – Mi lesz így az uniós pénzeinkkel?

Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz kötéséről

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz kötéséről

Még a tegnapi Kormányinfón is világosan jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál, ha nem lesz kellően puha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, de a jelek szerint nem különösebben foglalkoztak ezzel a fenyegetéssel a mai brüsszeli tanácskozáson. A három uniós intézmény közötti egyeztetéseken ugyanis megszületett az előzetes alku a jogállamisági mechanizmus részleteiről. Ahogy arra múlt héten már rámutattunk, a keretek szigorúbbak annál, mint amit eleve elutasított szeptemberben a kormány. Az a nagy kérdés innentől kezdve, hogy mennyire valós még a veszély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Tanácsban tényleg megvétózza az egyhangúságot igénylő 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló rendeleteket, illetve a magyar parlament valóban blokkolja-e utóbbinak az elfogadását, mint ahogy azt múlt héten Kövér László házelnök is belengette.

Magyar parlamenti blokkolásra figyelmeztet Kövér László az EU-s pénzek jogállamisági feltételei miatt

Magyar parlamenti blokkolásra figyelmeztet Kövér László az EU-s pénzek jogállamisági feltételei miatt

Miután a legfrissebb jelek szerint jóval szigorúbb jogállamisági feltételeket kötnének hozzá a tagállamok és az Európai Parlament alkuja alapján a 2021 utáni EU-s pénzek kifizetéséhez, mint amit eleve elutasított a magyar kormány, fontos figyelmeztető levelet küldött a magyar parlament elnöke a jelenlegi (Németország) és a következő két uniós soros elnökséget betöltő ország (Portugália, Szlovénia) parlamenti elnökének.

350-es euróval tervezi a kormány az új EU-s pénzeket, kiderültek a pénzosztás főbb irányai

350-es euróval tervezi a kormány az új EU-s pénzeket, kiderültek a pénzosztás főbb irányai

A jövő év első negyedévében várhatóan megjelenteti a kormány az új EU-s ciklus forrásaiból az első pályázatokat, amelyek a kis- és középvállalkozásoknak, illetve a családoknak szólnak (például a napelemes pályázat), majd nyáron elfogadhatja az Európai Bizottság az új Operatív Programokat, ősszel pedig megérkezhetnek az első uniós előlegek Brüsszelből – jelentette be az új EU-pénzek kapcsán várható menetrendet és főbb kereteket egy mai sajtótájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára jelezte, hogy mától elérhetővé teszik a 2021-2027-es uniós ciklus alap dokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, hogy elindítsanak egy várhatóan 3 hónapig tartó társadalmi egyeztetést, amely kapcsán nyitottak az észrevételre és amelyeket heti gyakorisággal terveznek majd megválaszolni.

Jóval keményebb jogállamisági feltételek jöhetnek az EU-pénzeknél, mint amit eleve elutasított az Orbán-kormány

Jóval keményebb jogállamisági feltételek jöhetnek az EU-pénzeknél, mint amit eleve elutasított az Orbán-kormány

Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.

Túlélő üzemmódba kapcsolt az EU a járvány miatt: alig lesz személyes találkozó Brüsszelben

Túlélő üzemmódba kapcsolt az EU a járvány miatt: alig lesz személyes találkozó Brüsszelben

Mivel Belgiumban és Németországban is erős a koronavírus-járvány második hulláma, ezért az EU soros elnökségét vivő németek úgy döntöttek, hogy csak az unió működőképességének fenntartása szempontjából elengedhetetlenül fontos témákról és a járványkezelés koordinálásáról lesznek ezentúl személyes találkozók, így a legtöbb eseményt online, videókonferencián rendezik meg – közölte a német soros elnökség szóvivője.

Most már biztos: késve fog elindulni az új EU-s költségvetés és a helyreállítási alap

Most már biztos: késve fog elindulni az új EU-s költségvetés és a helyreállítási alap

Még ha a következő 2 hétben sikerülne is megállapodni minden részletben, akkor sem tudna időben, tehát január elsejétől hatályba lépni az EU új 7 éves költségvetés és helyreállítási alapja, mert legalább 2,5-3 hónapos parlamenti ratifikációs folyamat is szükséges a tagállamokban – jelezte az ügyre rálátó, névtelenséget kérő uniós diplomata a Reuters-nek.

Így keveredett Magyarország az egész EU-t túszul ejtő viták kereszttüzébe - Hogyan jöhet ki belőle?

Így keveredett Magyarország az egész EU-t túszul ejtő viták kereszttüzébe - Hogyan jöhet ki belőle?

Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.

Mire költsünk hirtelen évi 3300 milliárd forintnyi EU-pénzt? – Erre gyorsan választ kell adnunk

Mire költsünk hirtelen évi 3300 milliárd forintnyi EU-pénzt? – Erre gyorsan választ kell adnunk

„Beruházás, beruházás, beruházás” – hangsúlyozta a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladatát a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója és ennek során a beruházások egyik fontos finanszírozási forrására, a következő években bőségesen elérhető EU-pénzekre mutatott egy látványos ábrát.

Integrációs ugrás helyett pazarló pénzköltéshez és parttalan vitákhoz vezethet az EU-s helyreállítási alap

Integrációs ugrás helyett pazarló pénzköltéshez és parttalan vitákhoz vezethet az EU-s helyreállítási alap

Alapvető különbség látszik abban, ahogy az Európai Unió a 2009-2013 közötti gazdasági és adósságválságot, illetve most a koronavírus-válságot kezeli és a most eldöntött irányok végül integrációs ugrás helyett pazarló pénzköltéshez és parttalan vitákhoz vezethetnek – hívta fel a kockázatra figyelmet a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója.

Besült az Orbán-kormány EU-pénzes taktikai fegyvere – Mi lesz a nagy kötélhúzás vége?

Besült az Orbán-kormány EU-pénzes taktikai fegyvere – Mi lesz a nagy kötélhúzás vége?

Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.

Varga Mihály rugalmasságot sürget az uniós helyreállítási források felhasználhatóságában

Varga Mihály rugalmasságot sürget az uniós helyreállítási források felhasználhatóságában

Az uniós válságkezelő forrásokhoz való mielőbbi hozzáférés lehetőségének megteremtését sürgette Varga Mihály az Ecofin mai tanácskozásán. A pénzügyminiszter emellett a koronavírus-válságból való gyors kilépés érdekében azt javasolta, hogy a forrásokat a zöld és a digitális célok mellett infrastrukturális fejlesztésekre is lehessen fordítani.

Még ebben a hónapban belemehet az alkuba a magyar kormány az EU helyreállítási alapjánál

Még ebben a hónapban belemehet az alkuba a magyar kormány az EU helyreállítási alapjánál

Brüsszelben az ezekben a percekben véget ért EU-csúcson utolsókét beszéltek az állam- és kormányfők az uniós költségvetés és helyreállítási alap témájáról, benne a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséről, és nem úgy tűnik, hogy gyorsan meg lehetne állapodni, ugyanis nagyok még a nézeteltérések. Ezzel párhuzamosan Berlinből viszont bizakodó üzenet szivárgott ki ugyanezen témáról.

Mekkora a tétje Magyarország számára Orbán Viktor mai javaslatának?

Mekkora a tétje Magyarország számára Orbán Viktor mai javaslatának?

Kell nekünk a 16 milliárd euró a helyreállítási alapból, főleg úgy, hogy a következő 5 évben a teljes összeget megkapjuk és ebből a 10 milliárd eurónyi hitelt csak 30 év alatt kell visszafizetnünk évi kb. félmilliárd euró többlet uniós adóbefizetés mellett. A pénzfelhasználáshoz társított, számunkra zsarolással felérő, feltételek viszont nem kellenek, ezért inkább oldjátok meg magatok a helyreállítási alapot, mi pedig hajlandóak vagyunk mind a 16 milliárd euróról lemondani; így legalább a hosszú távú közös eladósodástól és a többlet adóbefizetéstől is mentesülünk. Azt meg kerüljük el valahogy közösen, hogy 16 helyett összesen 52 milliárd eurónk kerüljön veszélybe – lényegében ezt jelenti Orbán Viktor kormányfő javaslata, amelyet a ma kezdődő EU-csúcs elé időzített.

Orbán Viktor meglebegtette: akár eurómilliárdokat is bukhat Magyarország

Orbán Viktor meglebegtette: akár eurómilliárdokat is bukhat Magyarország

Ha a jogállamiság és az uniós kifizetések összekötéséről szóló vita késleltetné a koronavírus miatti 750 milliárd eurós EU-s helyreállítási alap (NextGenerationEU) felállítását, akkor ezt elkerülendő jobb inkább kormányközi alapon felállítani a programot, azaz az EU intézményi keretein kívül – javasolta a mai uniós csúcsra indulva Orbán Viktor kormányfő az MTI-nek adott interjúban. Ennek a javaslatnak igen súlyos üzenetei és egyúttal pénzügyi következményei lehetnek Magyarország számára, amelyeket el is ismert a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Leegyszerűsítve Magyarország kimaradna a helyreállítási alapból, így ahhoz nem is kellene hozzájárulnia, de cserébe nem is kapna belőle 16 milliárd eurót. Ennél is nagyobb azonban valójában a tét, amint azt ebben a cikkünkben megírtuk.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility