Egyszerre két fontos alku is megszületett idén nyáron a közel öt napig tartó EU-csúcson, de míg az egyik alku részletei ismertek (uniós költségvetés és helyreállítási alap), addig a másiké lényegében nem (jogállamisági feltételrendszer tényleges szándékai és pontos tartalma).
Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.
Mivel Belgiumban és Németországban is erős a koronavírus-járvány második hulláma, ezért az EU soros elnökségét vivő németek úgy döntöttek, hogy csak az unió működőképességének fenntartása szempontjából elengedhetetlenül fontos témákról és a járványkezelés koordinálásáról lesznek ezentúl személyes találkozók, így a legtöbb eseményt online, videókonferencián rendezik meg – közölte a német soros elnökség szóvivője.
Még ha a következő 2 hétben sikerülne is megállapodni minden részletben, akkor sem tudna időben, tehát január elsejétől hatályba lépni az EU új 7 éves költségvetés és helyreállítási alapja, mert legalább 2,5-3 hónapos parlamenti ratifikációs folyamat is szükséges a tagállamokban – jelezte az ügyre rálátó, névtelenséget kérő uniós diplomata a Reuters-nek.
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke arra figyelmeztetett, hogy nem szabad késlekedni az európai uniós helyreállítási alap forrásainak szétosztásával. Christine Lagarde szerint tárgyalásokat kell kezdeni egy állandó fiskális eszköz létrehozásáról.
Több mint 50 polgármester kérte az Európai Uniót a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok emelésére és a városok részére nyújtott közvetlen Covid-helyreállítási alapok biztosítására.
Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.
Lengyelország nem engedi, hogy pénzzel zsarolják, ezért kész megvétózni az Európai Unió (EU) 2021 utáni hétéves költségvetési keretét és a helyreállítási alapot - jelentette ki egy kedden megjelent interjúban a lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes.
„Beruházás, beruházás, beruházás” – hangsúlyozta a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladatát a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója és ennek során a beruházások egyik fontos finanszírozási forrására, a következő években bőségesen elérhető EU-pénzekre mutatott egy látványos ábrát.
Alapvető különbség látszik abban, ahogy az Európai Unió a 2009-2013 közötti gazdasági és adósságválságot, illetve most a koronavírus-válságot kezeli és a most eldöntött irányok végül integrációs ugrás helyett pazarló pénzköltéshez és parttalan vitákhoz vezethetnek – hívta fel a kockázatra figyelmet a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója.
Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.
Az uniós válságkezelő forrásokhoz való mielőbbi hozzáférés lehetőségének megteremtését sürgette Varga Mihály az Ecofin mai tanácskozásán. A pénzügyminiszter emellett a koronavírus-válságból való gyors kilépés érdekében azt javasolta, hogy a forrásokat a zöld és a digitális célok mellett infrastrukturális fejlesztésekre is lehessen fordítani.
Brüsszelben az ezekben a percekben véget ért EU-csúcson utolsókét beszéltek az állam- és kormányfők az uniós költségvetés és helyreállítási alap témájáról, benne a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséről, és nem úgy tűnik, hogy gyorsan meg lehetne állapodni, ugyanis nagyok még a nézeteltérések. Ezzel párhuzamosan Berlinből viszont bizakodó üzenet szivárgott ki ugyanezen témáról.
Kell nekünk a 16 milliárd euró a helyreállítási alapból, főleg úgy, hogy a következő 5 évben a teljes összeget megkapjuk és ebből a 10 milliárd eurónyi hitelt csak 30 év alatt kell visszafizetnünk évi kb. félmilliárd euró többlet uniós adóbefizetés mellett. A pénzfelhasználáshoz társított, számunkra zsarolással felérő, feltételek viszont nem kellenek, ezért inkább oldjátok meg magatok a helyreállítási alapot, mi pedig hajlandóak vagyunk mind a 16 milliárd euróról lemondani; így legalább a hosszú távú közös eladósodástól és a többlet adóbefizetéstől is mentesülünk. Azt meg kerüljük el valahogy közösen, hogy 16 helyett összesen 52 milliárd eurónk kerüljön veszélybe – lényegében ezt jelenti Orbán Viktor kormányfő javaslata, amelyet a ma kezdődő EU-csúcs elé időzített.
Ha a jogállamiság és az uniós kifizetések összekötéséről szóló vita késleltetné a koronavírus miatti 750 milliárd eurós EU-s helyreállítási alap (NextGenerationEU) felállítását, akkor ezt elkerülendő jobb inkább kormányközi alapon felállítani a programot, azaz az EU intézményi keretein kívül – javasolta a mai uniós csúcsra indulva Orbán Viktor kormányfő az MTI-nek adott interjúban. Ennek a javaslatnak igen súlyos üzenetei és egyúttal pénzügyi következményei lehetnek Magyarország számára, amelyeket el is ismert a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Leegyszerűsítve Magyarország kimaradna a helyreállítási alapból, így ahhoz nem is kellene hozzájárulnia, de cserébe nem is kapna belőle 16 milliárd eurót. Ennél is nagyobb azonban valójában a tét, amint azt ebben a cikkünkben megírtuk.
Európa nem csendes, „Brüsszel” újra lendületbe jött: a lezártság elmúltával új és új kezdeményezéseket indít el az Európai Bizottság. Elővesznek régóta égető kérdéseket, de új frontokat is nyitnak. Ebben a hullámzásban erős szemű, távolra látó kormányos kell, az Unió felépítése azonban azt is lehetővé teszi, hogy a hullámok irányát is befolyásoljuk. Európa-elemző vendégszerzőnk, Szabó S. László, ezeket a lehetőségeket boncolgatja.
Nagyon aggódok, hogy túlságosan is lassan haladnak a tárgyalások a 2021-2027-es EU-s költségvetésről és a helyreállítási alapról, valamint az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről, ezért hétvégén is tárgyalnunk kellene az Európai Parlamenttel, és rövidesen egy új konkrét jogállamisági feltételrendszer szövegével is előállunk, hogy felgyorsítsuk az „extrém bonyolult” egyeztetéseket – jelezte Németország állandó brüsszeli nagykövete a Reutersnek.
Idén az EU-támogatások tényleges felhasználása a gazdaságban 1900 milliárd forintot érhet el, ami az idei GDP 4%-át teszi ki, és ez az arány jövőre 3,6%-ra, 2022-ben pedig 3,1%-ra mérséklődik – derül ki az MNB ma közzétett inflációs jelentésének egyik keretes írásából.
A „kört kell négyszögesíteni” az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötése során, hiszen a magyar kormány miatt egymással összeütköző elvárások vannak és ez a vita jelenti most a legnagyobb veszélyt a koronavírus miatti helyreállítási alap elindulására – ismerte el a Reuters mellett öt másik hírügynökségnek egyszerre adott interjújában pénteken Charles Michel, az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke.
Addig nem ratifikálja a magyar parlament a koronavírus-válság enyhítésére létrejövő uniós helyreállítási alap szabályrendszerét, amíg a tagállamok és az Európai Parlament (EP) nem egyeznek meg az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének lehetőleg minél gyengébb változatáról – ezt a zsarolásnak is beillő feltételt fogalmazta meg a magyar kormány az uniós tagállamok és az EP felé a Bloomberg információi szerint. Mivel az EP négy legnagyobb frakciója a minél szigorúbb jogállamisági feltételrendszert követeli és az ő jóváhagyásuk is kell a büdzsé rajtjához, miközben az Európai Bizottság még ebben a hónapban kijön a minden tagállamra kiterjedő első jogállamisági vizsgálatával, garantált, hogy erről a témáról hatalmas viták lesznek a következő hónapokban, amelyek a 2021 utáni magyarországi EU-s pénzeket alapvetően érintik.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
